Mi a szórás képlete?
A szórás képlete az a matematikai egyenlet, amely az adatértékek halmazában lévő változékonyság vagy szóródás mértékét fejezi ki. Az alacsony szórás azt jelzi, hogy az adatpontok általában közel helyezkednek el az átlaghoz (μ vagy x̄), míg a magas szórás arra utal, hogy az adatpontok egy sokkal szélesebb értéktartományban helyezkednek el.
A statisztikában az alkalmazott képlet attól függ, hogy egy teljes sokasággal vagy egy abból vett mintával dolgozunk-e. A alapvető koncepció az átlagtól vett négyzetes eltérések átlagának kiszámítása, amit varianciának (σ²) nevezünk, majd a négyzetgyök vonása, amivel az eredményt visszaalakítjuk az eredeti mértékegységbe.
Sokasági szórás
- σ (szigma): Sokasági szórás
- Σ (szigma): Összege...
- xi: Az adathalmaz egyes értékei
- μ (mü): Sokasági átlag
- N: A sokaság adatpontjainak teljes száma
Sokasági és mintabeli szórás
A valós adatelemzésben ritkán áll rendelkezésre a teljes sokaság adata. A legtöbb esetben egy mintát gyűjtünk, hogy következtetéseket vonjunk le a nagyobb sokaságra vonatkozóan. Mivel a minta csak becslést ad a sokasági átlagra, ha a sokasági képlettel számoljuk a szórást egy mintán, akkor szisztematikusan alábecsüljük a valódi változékonyságot. Ennek a torzításnak a kiküszöbölésére a mintabeli szórás képletét használjuk.
Mintabeli szórás
Ne keverd a képleteket!
A képlet lépésről lépésre történő kiszámítása
A szórás kézi kiszámítása rendszerszerű megközelítést igényel. Az alábbi lépések követésével bármely adathalmazra pontosan kiszámítható a sokasági vagy a mintabeli szórás.
Átlag kiszámítása
Eltérések meghatározása
Eltérések négyzetre emelése
Négyzetes eltérések összegezése
Osztás N-nel vagy n-1-gyel
Négyzetgyök vonása
Miért osztunk n-1-gyel a mintabeli képletben?
Az n-1-gyel való osztás az n helyett a Bessel-féle korrekció néven ismert fogalom. Mivel a mintaátlag (x̄) magából a minta adataiból kerül kiszámításra, az (xi - x̄) eltérések matematikai okok miatt nulla összegűek. Ez azt jelenti, hogy az adatpontok egy kicsit közelebb vannak a mintaátlaghoz, mint a valódi sokasági átlaghoz (μ).
Az n-1-gyel (a szabadságfokkal) való osztással éppen annyira növeljük meg a varianciát, amennyivel kompenzálni tudjuk ezt az alábecslést, így a sokasági variancia torzítatlan becslését kapjuk.
Further Reading
Sources
References and further authoritative reading used in preparing this article.